Önismeret

Ideje megszellőztetni azokat a témákat, amiket a családi ebéden inkább lenyelsz

(Mert a legendárium szerint nincs ott semmi látnivaló – és egyébként is érdekesebb téma a munka, az időjárás vagy hogy milyen a rántott hús)

Azt már tudod, hogy a megfelelési kényszer, az állandó aggódás, pásztázó üzemmód, a jó gyerek működés, a perfekcionizmus, a határhúzási gondok, a pihenésfóbia […és semmilyen mentális, pszichés nyavalya…] nem tűnik el magától.

Amíg nem bontod vissza az eredetét, addig ciáncsepp lesz a reggeli kávédban és buzgón akadályozza, hogy le tudj lazulni hétvégén vagy kilépj egy destruktív közegből.

A kusza szálakat általában gigantikus meló kibogozni. Bár ennek oroszlánrészét átvállalni nem tudom, de minden egyes e-mailemmel azon leszek, hogy egy picit könnyebbé tegyem a dolgod.

Ha kivagy a „social media pszichológiától”, akkor szeretni fogod az e-mail-váltásainkat

  1. Elég, ha mindig „csak” azt a bekezdést viszed magaddal, ami megszólít, a többit pedig elteszed későbbre.
  2. Mindig szívből, őszinte tapasztalatból és szakirodalmat használva fogok írni (nyomokban humorral, iróniával).
  3. Bármikor, bármelyik e-mailemre válaszolhatsz. El fogom olvasni és reagálni is fogok rá.

Az e-mail-címed, amit rendszeresen nézel:

Ne szégyelld, ha visszatérő gondolatod, hogy:

  • „azt érzem, hogy nekem nehezebb az élet, mint másoknak.”
  • „nem normális, hogy a szétesés határán sem tudok kevesebbet vállalni.”
  • „belefáradtam, hogy mindenhonnan a bántást, a visszahúzást, a negatívat kapom.” 
  • „nem értem, miért van az, hogy igyekszem változni és változtatni, mégis ugyanazokat a köröket futom”.
  • „nem tudok szívből örülni az életnek, pedig tudom, hogy minden okom meglenne rá.”
  • „a gondolattól is rosszul vagyok, hogy 2 napig kell feküdnöm mondjuk egy betegség miatt.”
  • „utálok segítséget kérni, mert azon mindig van egy bármikor beváltható szívességcédula.”
  • „valahogy nem tudom befogadni a jó dolgokat: a dicséretet, a gondoskodást, a kedvességet, a szeretetet. Közben mindegyikre ki vagyok éhezve.”
  • „egy ideje megyek az önismereti dolgok után, de valahogy nem érzem az áttörést, nem látom, hogy érdemben javulna az életem, a hangulatom, a lehetőségeim.”
  •  „sosem éreztem, hogy a környezetem megért: mindig csodabogárként, naivaként kezeltek.” :(((

Akár magadra ismertél valahol, akár ‘csak’ azt érzed, hogy megfogalmazi (még) nem tudod, de valami évek óta nem stimmel szerintem kezdd el olvasni az e-mailjeimet.

Kb. 5 perc alatt átfutható írásokra számíts, amik:

  • elgondolkodtatnak
  • vagy megmosolyogtatnak
  • vagy megkönnyebbülést hoznak
  • vagy elsőre megijesztenek, mert nem tudod, mi lesz a felismerés után
  • és felérnek egy jó fej, sokat látott nagynéni ölelésével, biztatásával.

Jöhet az első e-mail?

Szia, Petra vagyok.

Integratív terapeuta, pszichológus…
…van még jó néhány képesítésem – és a lista gyarapodni fog.
Mindegyik ráerősített arra a felismerésemre, hogy a jelenedet uraló nehézségeid nem egy elszigetelt térben keringenek.

A túlzott alkalmazkodás, a kötődési problémák, a munkaholizmus (vagy bármilyen függőség), a szorongás és a többi pszichés fájdalom pedig nem rendszerhiba benned. Csak így fejeződik ki valami, ami korábban a túléledeset, kapcsolódásodat segítette. (Nem biztos, hogy ez nálad annyira drámai volt, mint ahogy elsőre hangzik.)

Szóval, mielőtt bármit ki akarsz gyomlálni magadból először érdemes arra választ találnod, hogy:

  • mi történt veled?
  • mit tanultál magadról és a kapcsolataidról?
  • az a reakció, amit most gátnak érzel mitől próbált megvédeni?

Persze, a megértés csak az első lépés.
Egy ponton rájössz, hogy hiába tudod, miért indul el nálad egy működés és mitől akarsz megszabadulni mégis ugyanúgy reagálsz. (Mondjuk kiabálással, helyzetből kivonulással vagy bűntudattal.)
Ilyenkor hozzuk be a beszélgetés mellé az érzelmi és testi tapasztalatokat (tehát az integratív szemléletet), hogy a múltban szerzett sérüléseid szépen behegesedjenek és (végre) ne zavarják a jelenedet.

A kapcsolattartó e-mailjeimmel abban szeretnék segíteni, hogy egyre jobban megértsd a gondolataid, reakcióid háttértörténetét és lassan le tudj tenni mindent, ami már nem szolgál, hogy legyen elég hely annak, ami gazdagabbá tesz. 🤍

Petra

Jöhet az első e-mail?

Az első lépés

 
Scroll to Top